Kalandozás régi magyar városokban

Vasárnap reggel korán keltünk, mert iskolai kiránduláson vettünk részt.

Izgatottan vártuk a buszt. Én a jármű hátuljában foglaltam helyet. Úti célunk első állomása a mai Szlovákia területén található Dévény vára volt. Útközben megálltunk Rajkán, felvenni az idegenvezetőt.

            Megérkezésünkkor egy sétát tettünk a Duna és a Morva összefolyásánál. A vasfüggöny helyén álló emlékművet is megnéztük. Dévény vára, mint Magyarország kapuja emelkedett előttünk a dombtetőn. Ezen a helyszínen az 55 m mély kút tetszett a legjobban, amiben 6 másodperc után hallottuk a beöntött víz nagy csobbanását. Gácsi elszavalta Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versét.

Ezután útnak indultunk Pozsonyba. Elsőként Szent István építtetett itt kővárat. A vár mai állapota Mária Terézia idejére emlékeztet. A további sétán megnéztük Árpádházi Szent Erzsébet szobrát. Elindultunk a Szent Márton székesegyházhoz, melyben tíz királyt, egy királynőt és nyolc királynét koronáztak meg. A padlóban két koponyát láttunk, melyet régészek tártak fel. Láttuk Liszt Ferenc mellszobrát is. Az Úri utcában távolról néztük a Mihály-kaput, az Országgyűlés épületét, mely ma egyetemi könyvtárként működik. Lesétáltunk a Fő térre, ahol megnéztük a szökőkutat, melyet az első itt koronázott Miksa nevű király adományozott a városnak.

 A Pozsonyban eltöltött idő után Bős felé vettük az irányt. Itt a vízierőművet néztük meg. Szerencsére érkezett egy hajó, és láthattuk, ahogy a vízlépcsőn „átemelik”.

Majd indulás előtt Kati néni és Gábor bácsi vezetésével táncoltak néhányan.

Fáradtan, de élményekkel gazdagodva tértünk haza. Szívesen elmennék többször ezekre a szép, magyar helyekre.

Dákai Balázs

5. osztály

2018. Szeptember 30.